Emily effektus 2. – Fiction vs. Fact

Az Emily effektus első részében arról írtam, hogyan mutatja be a Netflix egy fiatal nő kreatív karrierjét úgy, hogy közben új megvilágításba helyez egy szakmát, amit sokan még mindig félreértenek. Most egy kicsit mélyebbre ásunk: jelenetenként vizsgáljuk meg, hogyan különbözik a sorozatban látott világ a kreatív szakma valódi működésétől. Mert nem minden az, aminek a képernyőn látszik.

Fiction: Egy poszt és bumm – a kampány kész

Sokszor úgy tűnik, hogy Emilynek elég egy frappáns képaláírás és egy jól időzített poszt ahhoz, hogy beindítson egy komplett márkát.
Megjelenik egy eseményen, rögtönzött ötlettel előrukkol, posztol – és a kampány szinte azonnal elstartol.
Mintha az inspiráció elég lenne mindenhez, és a social sikerhez nem kell más, csak egy jó szögből lőtt kép.

Fact: A háttérben sokkal több zajlik

A valóságban azonban a kampányötletek mögött: többórás előkészületek, stratégiai tervezés, és nem ritkán három meeting is áll. És sajnos nem, nem egyetlen poszt hozza meg a világsikert. Hanem sok-sok apró összetevő: stratégia mentén felépített tartalmak, fizetett hirdetések, TikTok videók, Insta Reels-ek, kampányidőzítés, interációk.
A kreatív szakmában egyébként kevesen készítenek tévéreklámokat – inkább feedre, storyba és hírlevelekbe gyártunk tartalmat.
De attól még ezek is kampányok, csak másképp hangosak.

Fotó: BuzzFeed

Fiction: A kreatív zseni

Emily kampányai gyakran tűnnek egyszemélyes show-nak. Ő találja ki, ő posztol, az ő karaktere köré épül minden – és végül az ő nevéhez kötődik a siker is.
A narratíva szerint elég, ha valaki elég kreatív és szenvedélyes – nincs szükség másokra, folyamatokra vagy háttérmunkára.

Fact: Csapatmunka, nem egyszemélyes show

A social projekteken ma már ritkán dolgozik egyetlen ember. A kreatív zseni szerep helyett szakemberekből álló csapat dolgozik együtt: projektmenedzser, szövegíró, grafikus, operatőr, és persze az ügyfél is aktív szereplője a folyamatnak.
Emily karaktere az egyéniségre épít – a valóság viszont sokkal inkább a rendszerben működő kreativitásról szól.

Fiction: Emily kampányai szinte maguktól válnak virálissá

Egy poszt, néhány komment, és máris több ezres elérés, megosztások, PR cikkek, események.
A sorozatban ritkán esik szó arról, hogy a látható siker mögött fizetett média, hirdetési büdzsé vagy influenszer együttműködések állnak.
Olyan, mintha csak a tartalom minősége és az időzítés számítana – pénz, elemzés vagy célcsoportismeret nélkül.

Fact: A legtöbb kampány nem robban, hanem épül

A valóságban nagyon ritka az a tartalom, ami egy nap alatt milliós megtekintést ér el – főleg új márkáknál, ahol még követőbázis sincs.
Lehet nyerni az algoritmus ellen, de ehhez tényleg olyan tartalom kell, amit felkapnak az emberek.
A legtöbb kampány nem virálisan indul – hanem tudatosan, fizetett hirdetésekkel, stratégiai időzítéssel és sok finomhangolással épül fel.

Fotó: IMDB

A képernyőn minden gyors, látványos és könnyednek tűnik. A valóságban viszont kampányokat nem egy poszt, hanem emberek, folyamatok és sok-sok munkaépítő döntés visz sikerre. Lehet inspirálódni Emilyből – de nem árt tudni, hogy a valóságban a virális kampányokhoz nemcsak egy jó caption kell, hanem néha egy egész csapat… és néhány kevésbé menő megbeszélés is.

Egy kreatív kampány ritkán indul úgy, hogy valaki felvesz egy extrém outfitet, kezébe kap egy csokor virágot, és besuhan az irodába azzal, hogy megváltja a világot.

Social media